Miért nem egyenlő a gyümölcsnap a vállalati wellbeinggel?

Milyen előnyei lehetnek a gyümölcsnapnak, mikor és hol érdemes bevezetni?
schmidt judit dietetikus miert nem egyenlo a gyumolcsnap a vallalati wellbeinggel

A meghökkentő cím ellenére azért azt is leírom, hogy milyen előnyei lehetnek a gyümölcsnapnak, mikor és hol érdemes bevezetni. Fontos azonban tisztába tenni a fogalmat, hogy mit értünk wellbeing alatt, miért létfontosságú egy vállalat, munkahely esetében, hogy ezzel is foglalkozzanak.

A wellbeinggel (jólléttel) bővebben egy álláshirdetés kapcsán kezdtem el foglalkozni. Corporate wellbeing tanácsadót, szakértőt keresett az egyik legnagyobb biztosításközvetítő cég, az Aon Magyarország Kft. A feltételek között szerepelt az egészségügyi végzettség és (többek között) a jogosítvány, vezetési gyakorlat. Majdnem utóbbi miatt nem adtam be végül a jelentkezésemet, mert bár a szükséges igazolvánnyal rendelkezem a vezetéshez, mégsem vezettem már jó pár éve. Végül külső tanács hatására mégis jelentkeztem az állásra, mivel nagyon érdekesnek találtam a munkahelyi egészségvédelmet, a corporate wellbeinget. Külön lenyűgözött, hogy egy cég saját tanácsadót alkalmaz erre a pozícióra, hogy a munkavállalók jóllétét megfelelő programokkal, szolgáltatásokkal támogassa.

Hamar kiderült, hogy azért nem teljesen erről van szó, kicsit félreértettem az álláshirdetés szövegét. A házon belüli wellbeing programok összeállítása mellett ugyanis arról volt szólt inkább, hogy a cég meglévő és leendő ügyfelei (kis-, közép- és nagyvállalatok) részére kidolgozott egészségprogramok, vagyis corporate wellbeing programok révén – előzetes munkavállalói felmérés követően – támogassuk az ott dolgozók jóllétét, amelybe természetesen beletartozott a vállalati egészségbiztosítások ajánlása, promótálása is (amennyiben az ügyfél még nem rendelkezett ilyennel). Az egészségügyi végzettségemet ott tudtam kamatoztatni, hogy kellő rátekintéssel bírtam a különféle wellbeing szolgáltatók (mint lehetséges partnerek) szakmai tevékenységére, valamint hitelesen tudtam közvetíteni a vállalati wellbeing fontosságát az ügyfeleink HR-vezetői, HR-munkatársai részére, akikkel a kapcsolatot tartottuk e téren. A korábbi dietetikai pályafutásomhoz képest ez merőben új terület volt, azonban számos újdonsággal és fejlődési, tanulási lehetőséggel is bírt. 

Miről is szól a corporate wellbeing? A közreműködésemmel készült rövidfilm alaposan körbejárja ezt a témát, feltárva, hogy mi a szerepe a vállalati wellbeing felmérésnek, miről szól a tanácsadás ezen a területen.

Nagyon megragadott a téma, s a wellbeing, kifejezetten a vállalati jóllét, a szívügyemmé vált. Úgy éreztem, hogy ez valóban egy win-win helyzet, mivel itt minden szereplő jól jár, bár kétségtelenül a legnagyobb előnye a munkavállalóknak ered abból, ha a munkáltatójuk különféle wellbeing programokat, szolgáltatásokat, juttatásokat biztosít a számukra. Elvégre nem robotok dolgoznak a vállalatoknál, hanem érző emberek, akiket nem csak pénzzel lehet motiválni, hanem törődéssel, gondoskodással is. Pont erről szól a corporate wellbeing. Vagyis erről is.

Hiszen egy egészségesebb, szellemileg, testileg, lelkileg ép, fitt munkavállaló nemcsak elégedettebb, de jobban is teljesít (máris jobban érthető a win-win…), és lojálisabb is a munkáltató felé, mintha csak letolná a napi penzumot, de nem vennék emberszámba a munkája során.

A képre kattintva egy közel 40 perces beszélgetést nézhetsz meg, amelyben Reichenbach Petra kérdéseire válaszolva fejtettem ki, mi is az a wellbeing, hogyan valósítható meg a vállalatok életében és milyen kihívásokra kell számítani egy vállalati wellbeing program megalkotásánál. A videó a HR Tv oldalán történő regisztrációt követően tekinthető meg.

Kanyarodjunk vissza a címben rejlő kérdéshez!

Rengeteget tudnék még írni a wellbeingről, mivel igen tág és hálás téma. De hogyan jött képbe a gyümölcsnap? Már akkor, amikor az álláshirdetés után a személyes állásinterjúra készültem, felmerült bennem néhány ide vágó gondolat. A cégnél, ahova jelentkezem, volt gyümölcsnap, ezt külön kiemelték a jelentkezéskor, s ez egyike volt a kiemelt wellbeing juttatásoknak. Más cégeknél is gyakran olvastam erről, s úgy tűnt, a gyümölcsnap legalább olyan gyakori a téren, mint a már kissé elavultnak számító csocsó asztal vagy a babzsák. Mintha magára valamit is adó cég nem is létezhetne gyümölcsnap nélkül. 

Egyből felmerült bennem a kérdés: tényleg ez kell a munkavállalóknak? Ettől lesznek boldogabbak, egészségesebbek? Úgy éreztem, hogy talán érdemes lenne megkérdezni, vajon mi az, ami a fizetés mellett a leginkább éreztetné velük a munkáltatójuk megbecsülését, ami hozzájárulna a jobb hangulatú munkavégzéshez… Kétségtelen, hogy a gyümölcsfogyasztás egészséges (bár azért egy fruktózintoleranciás lehet, hogy másképpen vélekedne), s a hazai táplálkozásegészségügyi felmérések eredményei szerint nem is fogyasztunk elég gyümölcsöt (és zöldséget sem). Ezért minden lépés, ami ezt a kedvezőtlen statisztikát javítja, az dicséretes, s eredményre vezet. 

A munkahelyi gyümölcsnapon szerzett gyümölcseim egy része látható. A gránátalmát én vittem magammal az irodába, s egy mandarint pedig megettem még a fotózás előtt. Nem szenvedtem vitaminhiányban ☺.

Miért voltam és vagyok mégis kicsit szkeptikus? 

Bár később a saját szememmel láttam, hogy a kéthetente kapott ingyen gyümölcs valóban népszerű juttatásnak bizonyult, és mindenki elégedetten vette magához a konyhában kihelyezett ládából a szebbnél szebb gyümölcsöket, mégis megmaradt bennem a kérdőjel. Elegendő-e kéthetente gyümölcsöt adni? Mi van a zöldségekkel? Mit ér az ingyen gyümölcs, ha mellette nem kapnak a munkavállalók megfelelő edukációt a kiegyensúlyozott táplálkozásról? (Mint kiderült, időről időre sor került egészséggel, életmóddal kapcsolatos előadásokra is, bár azokon jóval kevesebben vettek részt, mint ahányan a gyümölcsért felálltak az íróasztaluktól.) Mi van azokkal a kollégákkal, akik mondjuk nem szeretik a gyümölcsöt, s emiatt hátrányban érzik magukat? Vagy azokkal, akik aznap éppen szabadságon, betegállományban vagy kiküldetésen vannak?

Mindenhol sikeres a gyümölcsnap?

Egy olyan közegben például, ahol a táplálkozással kapcsolatos ismeretek szintje megfelelő, és a munkavállalók zömmel maguktól is vásárolnak, fogyasztanak elegendő gyümölcsöt, ott is ugyanakkora eredményt lehet elérni a gyümölcsnappal? Sorra jöttek a kérdések. A vége mindig az lett: kérdezzük meg az érintetteket, hogy mit szeretnének, s adjunk alternatívákat (ld. salátanap, szendvics, mártogatós, étkezési utalvány, stb.), majd ezek eredménye alapján érdemes dönteni a gyümölcsnapról. Vagy bármely más wellbeing juttatásról. Hiszen minden vállalat más, az emberek különbözhetnek, az igényeik mások lehetnek. Home office-ban pedig nehezebb is megoldani, bár nem lehetetlen, a gyümölcsök kiszállítását. Sok cégnél gyanítom, el is kopott így ez a juttatás, legalább is egy időre.

Lám, nem is annyira egyszerű, de annál érdekesebb ez a terület, csakúgy, mint a wellbeing többi területe is. Azokról is szót ejtek majd.

Ha idáig eljutottál, akkor most egyél egy almát vagy más gyümölcsöt, amit szeretsz! ☺

schmidt judit dietetikus rolam 1

Alias:

schmidt judit dietetikus logo 2
Schmidt Judit vagyok, dietetikus. Ez a munkám és az életem is. Hivatásomnak tekintem, hogy a száraz, tudományos tényeket minél közérthetőbben és olvasmányosabb formában adjam tovább. Fontosnak tartom a hitelességet, kreativitást, precizitást szakmailag, és magánemberként is.

Szerinted másnak is hasznos lehet? Küldd el az ismerőseidnek is!

Facebook
Email
LinkedIn
Pinterest

Tetszik az írói stílusom? Szeretnéd, ha Neked is segítenék cikkírásban? Vedd fel velem a kapcsolatot, és beszéljük át, hogyan tudnánk együttműködni!