2025. február 19-én, szerdán ismét ellátogattam a Budapest School-ba a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) képviseletében, hogy egy interaktív – beszélgetős – előadást tartsak a középiskolásoknak. Ez volt a második alkalom, hogy ebben a gimnáziumban jártam, így már ismerős volt a közeg, és tudtam, hogy egy nyitott, érdeklődő diákcsoport vár majd rám (bár nyilvánvalóan most nem ugyanazokkal találkoztam). Nem is csalódtam – a kérdéseik ismét izgalmas fordulatokat adtak a számomra is igen inspiráló beszélgetésnek.
Szokásomhoz híven most is készítettem egy prezentációt, de ez inkább egyfajta sorvezető volt abban, hogy az egyes témákat milyen sorrendben szerettem volna végigjárni. Ezek az alkalmak nem frontális tanórák – inkább olyanok, mintha egy szakmai stand-upot tartanék, ahol a humor és a személyes történetek is helyet kapnak. Úgy gondolom, hogy kívülről érkező szakértőként – aki nem osztályoz vagy nem írat dolgozatot – fontos, hogy egy hiteles, de valamelyest kötetlenebb, közvetlenebb légkört teremtsek. Ez segíti a diákokat abban, hogy bátrabban tegyenek fel kérdéseket, így az őket érdeklő témák is biztosan terítékre kerülnek. Az is előfordul, hogy ezek a kérdések engem is meglepnek. Most is így történt.
Fókatej emberi fogyasztásra?
Az egyik legérdekesebb kérdés, amit kaptam, az volt, hogy ha a fókatej olyan magas zsírtartalmú, hogy a fókabébik ettől gyorsan megnőnek, akkor vajon az emberek számára is alkalmas lehetne-e ez ugyanerre? Bevallom, ezen még sosem gondolkodtam, de a rövid válasz egyértelmű: nem. Bővebben: Minden fajnak megvan a saját, speciális összetételű „anyateje”, amely az adott faj egyedeinek igényeire van szabva. Az emberi csecsemők számára az anyatej (női tej) az ideális, ennek hiányában vagy ennek kiegészítésére pedig az anyatej összetételéhez legközelebb álló csecsemőtápszer a legmegfelelőbb (ami ugyan már nem egy természetben elérhető, hanem ember által alkotott táplálék, de biztonságos és ellenőrzött anyatejpótló).
A fókatej – anyatejhez képest is – extrém magas zsírtartalma miatt sem lenne optimális az emberi szervezet számára, ráadásul felmerülne annak a kockázata is, hogy allergiás reakciókat is kiválthatna az eltérő fehérjetartalom miatt. Bár a kérdés elsőre meghökkentő volt, valójában nagyon is logikus és érhető gondolatmenet húzódott mögötte. De tisztáztuk, hogy nem mindegy, hogy melyik faj számára előnyös az adott tej összetétele.
Ketogén diéta: epilepsziától a rákig
A divatdiéták témakörében a ketogén diétáról is szó esett. Amikor megkérdeztem a diákokat, vajon tudják-e, milyen betegség kezelésére fejlesztették ki eredetileg ezt a rendkívül alacsony szénhidráttartalmú, ám annál zsírdúsabb étrendet, az egyik diák a rákot említette. A helyes válasz, amire én gondoltam, az epilepszia lett volna. Így ez volt a másik nem várt fordulat az óra során.
A ketogén diétát már a 20. század elején is alkalmazták a gyógyszeres kezelésre nem reagáló epilepsziás betegek esetében, és bizonyos esetekben ma is hatékonyan alkalmazható a tünetek megelőzésére, enyhítésére (orvosi és dietetikai felügyelet mellett). Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy a ketogén diéta – a bulvárhírekkel ellentétben . nem gyógyítja a rákot. Bár folynak kutatások a szénhidrátszegény étrend daganatos betegségekre gyakorolt hatásáról, az eredmények nem egyöntetűek. Egyéni állapot, daganattípus és kezelési fázis függvénye, hogy milyen étrend lehet megfelelő, és ezt mindig szakemberekkel együtt, a kezelőrovos és a dietetikus segítségével lehet összeállítani. Az extrém szénhidrátmegvonás fokozhatja a daganatterápia okozta mellékhatásokat, vagy súlyosbíthatja akár az alultápláltságot is.
Allergia: valós diagnózis vagy divat irányítja a diétát?
Szóba került a táplálékallergia és a táplálékintolerancia közötti különbség is, valamint az is, hogyan lehet ezeket megkülönböztetni, és milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz. Az egyik diák azt is megkérdezte, hogy léteznek-e olyan emberek, akik azt állítják, hogy valamire allergiásak, pedig valójában nem azok.
A válasz az utóbbi kérdésre: igen. Napjainkban a “mentes” étrendek sok esetben divatként terjedtek el. Sokan konkrét orvosi diagnózis és tünetek nélkül hagynak el bizonyos allergéneket, például a glutént, vagy teljes élelmiszercsoportokat, például a tejtermékeket, mert úgy gondolják, hogy ezek ártalmasak a számukra. Az indokolatlan diéta akár súlyos hiányállapotokhoz is vezethet. Éppen ezért mindig szakorvosi kivizsgálás és ennek alapján született megbízható diagnózis szükséges, mielőtt bármit is – tartósan – kiiktatnánk az étrendünkből. Ehhez is érdemes dietetikus segítségét kérni, hogy a kiesett tápanyagokat megfelelő módon tudjuk pótolni.
Skinny shaming – a testszégyenítés másik oldala
Külön figyelmet szenteltünk a soványság, vékonyság miatti testszégyenítés, az úgynevezett skinny shaming témájának is. Bár gyakran a túlsúly, elhízás kerül a fókuszba, nem szabad elfelejteni, hogy a túlzott soványság is lehet stigmatizáció tárgya. Hízni ugyanolyan nehéz lehet, mint megfelelő módon fogyni.
Fontos, hogy ne tegyünk megjegyzéseket mások testalkatára – sem pozitív, sem negatív értelemben! Egy ártalmatlannak tűnő beszólás, komment is mély nyomot hagyhat az illetőben, különösen, ha a háttérben evészavar vagy testképzavar is áll. A diákokkal arról is beszélgettünk, hogyan lehet egészséges módon testtömeget növelni – az izomra és nem a zsírra értve a „hízást”–, és hogy ehhez milyen életmódbeli változtatások szükségesek.
Okostányér és fenntarthatóság
Az előadás végén az OKOSTÁNYÉR irányelveit is átbeszéltük, amelyek segítenek az egészségmegőrző és kiegyensúlyozott táplálkozás kialakításában. Ez különösen aktuális volt, mivel a diákok azon a héten a fenntartható étrend témájával is foglalkoztak. Örömömre szolgált, hogy kiderült: a fenntarthatóság és az élelmiszer-pazarlás kérdései az érettségi témakörök között is megjelennek.
A diasorom végén megosztottam velük olyan hiteles szakmai forrásokat is, ahonnan további információkat szerezhetnek.
Mit viszek magammal?
Köszönöm a Budapest School-nak és az MDOSZ-nek az ismételt meghívást és a bizalmat.
Ez az előadás is megerősített abban, hogy a humor és a kötetlen, interaktív megközelítésmüd milyen hatékony eszköz lehet az egészségkommunikációban. A diákok nyitottsága és érdeklődése rám is pozitív hatással volt, és bízom benne, hogy a közösen feldolgozott témák segítik őket abban, hogy tudatosabb döntéseket hozzanak a mindennapi étkezéseik során.
A Tudástárban témák, kategóriák, kulcsszavak és egyebek szerint szűrhető módon böngészhetsz az eddig megjelent cikkeim között, ahol a fenti témákra is bővebben utánaolvashatsz.
Ha tetszik az írói stílusom, és éppen szerzőt, lektort vagy szerkesztőt keresel a témában, vedd fel velem a kapcsolatot!
Kövesd a blogomat a facebookon és/vagy az instagramon is!
