Boldogít-e a csokoládé?

A csokoládé világnapját július 7-én ünnepeljük. Íme néhány gyakori kérdés és válasz az istenek eledelével kapcsolatban.
csokoládé málnával

A csokoládé világnapját július 7-én ünnepeljük. Íme néhány gyakori kérdés és válasz az istenek eledelével kapcsolatban.

Miért érezzük jobban magunkat a csokitól?

A biogén aminok csoportjába tartozó tiramin és a fenil-etilamin (PEA) tehető felelőssé (vagy éppen üdvözölhető) a csokoládéfogyasztáskor érzett boldogító hatásért. A csokoládé azonban mindössze 0,4-6,6 mg/g PEA-t tartalmaz. Az utána való sóvárgás, illetve az elfogyasztása vélhetően éppen a PEA-koncentráció szinten tartását szolgálja a kellemes közérzet fenntartása érdekében. Ezt a feltételezést az objektív tények nem támasztják alá. Szubjektíven persze tapasztalhatunk jó érzést a csokoládé elfogyasztásakor (sokan lázasan bólogatnak), ehhez az illata, az állaga, a szánkban elolvadó íze és a hozzá kapcsolódó kedves emlékeink, hiedelmeink, szokásaink is hozzájárulnak.

Honnan lehet ismerős a fenil-etilamin? Ennek az amfetaminokhoz hasonló vegyületnek a hatására gyorsul a pulzus, nő a vérnyomás és a vércukorszint. Javítja a hangulatunkat is, hiányában depressziós tünetek léphetnek fel. A fenil-etilamint az agy akkor termeli, amikor szerelmesek vagyunk. Ugyanakkor más élelmiszerek, például a sajtok és kolbászfélék is tartalmazzák. Tisztelet a kivételnek, de talán a többség mégis inkább a csokival esne „bűnbe”. Ráadásul olyan mennyiségű csokoládé hatása érne fel a szerelem mámoros érzetével, aminek elfogyasztása több hónapig tartana.

csokivilagnap
A fenti idézetet Brillat Savarinnak tulajdonítjuk.

Állítólag a szervezet csökkent magnéziumszintje esetén vágyunk jobban a csokoládéra, főleg a nők a menstruációt megelőző időszakban (avagy a PMS idején). Ez ellen kár küzdeni, s bár jó ideig magam is azon nők táborát erősítettem, akire ez nem volt érvényes, idővel rá kellett jönnöm, hogy bár nem vagyok egy túlzottan édesszájú alkat, hónapról hónapra engem is utolér az érzés, amikor könnyebben csábulok el egy jófajta csokoládé iránt. Igaz, hogy a hónap többi részében a csokoládés-bonbonos dobozom sértetlenül áll a lakásban, és csak az engem rendszerint UFO-nak (vagy inkább ET-nek) tekintő barátnőim számára nyílik meg időnként. Nos, így születtem. Már gyerekkoromban is én voltam Apunak a csokibank, akinél el lehetett rejteni a csokikat vészesebb időszakokra és amikor édesapám „endorfinszintje” úgy szólván leesett, akkor került elő néhány kisebb porció.

Van boldogsághormon a csokiban vagy nincs?

Az endorfinok, amelyeket boldogsághormonnak is nevezünk néha – s itt már mindjárt rájövünk a titokra – az agyban termelődő neurotranszmitterek (hírvivők), amelyek csökkentik a fájdalomérzetet a testben, és akár euforikus élményt is képesek kiváltani, emellett a szerelem kábulatában, mámorában is fontos szerepük van. Csokoládéevéskor az agyban egy belső opioid peptid, az ún. béta-endorfin szabadul fel. Vagyis a csokoládéban nincs boldogsághormon, hanem az a szervezetünkben keletkezik a csokievéskor. Itt lényegében megválaszoltam a címben feltett kérdést, de azért jön még néhány érdekesség, tarts velem!

desszert eperrel
Szerencsére nem csak a csoki, hanem más, szénhidrátban dúsabb táplálékaink (pl. rizs, tészta, banán, zabpehely) is segíthetnek a hangulatunk javításában.

Mikor ehetünk és mikor nem csokoládét?

Kevés kivétellel, de azért majdnem mindenki ehet csokoládét, egyéves kor felett. Az alábbi esetekben (a teljesség igénye nélkül) azonban nem javasolt vagy éppenséggel kerülendő:

  • Fenilketonúriában (PKU) nem fogyasztható, kivéve a speciálisan a PKU-soknak szánt vagy az alacsony fehérjetartalmú termékeket, mért mennyiségben a fenilalanintartalom figyelembevételével.
  • Tejfehérje-allergia esetén az étcsokoládé fogyasztható, ha biztosan nem tartalmaz még nyomokban sem tejet vagy tejszármazékot.
  • Dió-, mogyoróallergia esetén a csoki kerülendő. Ez igaz lehet akkor is, ha nem diós/mogyorós a csoki, de a gyárban, ahol készült, szennyeződhetett vele. Alaposan olvasd el az összetevőket és az allergénekre vonatkozó információkat, ha érintett vagy!
  • Cukorbetegség, gesztációs (terhességi) diabétesz esetén a mérték különösen fontos. Az étcsokoládé kis mennyisége – 1-2 kocka – még beleférhet a naponta javasolt szénhidrátmennyiségbe, vagyis a csoki nem tilos, de a mértékletesség fontos.
  • A cöliákiásoknak körültekintőnek kell lennie, mert előfordulhat, hogy a kedvenc csokijuk glutént is tartalmaz (akkor is, ha nem direktben kekszdarabokkal van ízesítve)! Ha kerülnöd kell a glutént, olvasd el, mit ír a gyártó! Ha nyomokban tartalmazhat glutént a termék, keress olyat, aminél garantált a gluténmentesség!
  • Hisztaminintolerancia esetén lehet csokoládét enni, de számolni kell az esetlegesen fellépő kellemetlen tünetekkel.

Mennyi csokit ehetünk egy nap?

Nehéz megállapítani, hiszen ez függ az egyéni jellemzőktől, a fizikai aktivitástól és az egészségi állapottól, de általános jelleggel kijelenthetjük, hogy egy adag 1-2 kocka (5-10 gramm/kocka, ha a normál méretű „kockát” vesszük alapul és nem csalunk) még belefér. Ha nem esszük minden nap, akkor egy kis szelet (kb. 25-30 g) jó minőségű csokoládé is. Heti 4-5 alkalommal is élvezhetünk ennyit egy kiegyensúlyozott, vegyes étrendben. A szigorúbb irányelvek heti 2 alkalmat említenek az édességek említésekor, amivel együtt is lehet élni. Legalábbis nekem megy, de nem magamból kell kiindulnom ez esetben. Kivéve a fentebb említett állapotokat.

Egészséges a csokoládéfogyasztás?

Alexander von Humboldt német kutató mondta egyszer a kakaóról, hogy „sehol másutt a természetben nincs annyi értékes tápanyag olyan kis helyen felhalmozva, mint a kakaóbabszemekben.” A csokoládéban valóban számos olyan hatóanyag található, ami kedvezően hat az egészségünkre, feltéve, ha sikerül tartani a már emlegetett mértéket, mert azért a cukor- és zsiradéktartalma mégsem élvezhető korlátlan mennyiségben.

Mivel elég hosszú lenne az összeset felsorolni, ezért csak párat emelek ki a csoki hasznos anyagai közül.

  • A csokoládéban található teobromin például élénkíti a központi idegrendszert, de ezt követően álmatlanság vagy általános, netán helyi viszketés alakulhat ki, illetve depressziót és félelmet is okozhat (különösen, ha valaki nem jut hozzá a kedvenc csokijához). Egy szelet tejcsokoládé (kb. 45 gramm) 10 milligramm koffeint és kb. 92 milligramm teobromint tartalmaz. Összehasonlításul: egy csésze kávéban kb. 80-90 milligramm koffein található, míg teobrominből szinte semennyi. Szóval azért a csoki élénkít, de nem annyira, mint a reggeli kávé.
  • A kakaó polifenoljai a növényi vegyületeknek a „flavonoidokkal” közös csoportjába tartoznak. A kakaó különösen sokat tartalmaz a flavonoidok egyik csoportjából, a flavanolokból, ezek közül is az epikatechin és a katechin gazdag forrása. E vegyületeknek köszönhetően a kakaófogyasztás mértékének növekedésével például csökken a vérnyomás értéke (a gyógyszert azért nem helyettesíti), jelentősen csökken a vérrögképződés valószínűsége és a szervezet egészét általánosan érintő gyulladásos megbetegedések gyakorisága is. A kakaó polifenoljai emellett növelik a vér HDL-hez kötött koleszterintartalmát és megakadályozzák az LDL oxidációját, így jótékonyan hatnak a vér koleszterintartalmára. A kakaóban található flavonoidok rendszeres fogyasztása csökkenti a demencia kockázatát, javítja a teljesítményt bizonyos kognitív tesztekben és serkenti az agyi működést is. Vizsgák előtt vagy tanulás során ezért nem baj, ha egy kis csokit is bevetünk, bár azért nem csodaszer :).

A tejcsokoládé vagy a feketecsokoládé az egészségesebb?

Nem nehéz kitalálni az eddigiek alapján, hogy melyik a javasolt. Persze, tudom: egészen más az ízélmény. Nekem sem volt gyerekként a kedvencem az étcsokoládé, bár akkoriban azért amúgy is ritkábban jutottunk hozzá az igazán feketecsokihoz. Már felnőttebb fejjel kedveltem meg jobban, s ebben benne volt a tudat is, hogy ez jobb az egészségünk szempontjából is. Ez számomra is jó tapasztalat volt arra nézve, hogy agyban is eldőlhet az étkezésünk alakulása és minden csak szokás kérdése. Hasonlót a zöldtea kapcsán éltem már meg.

forró csokoládé
Néha én is rávehető vagyok egy sűrű forró csokira. Igazán feldobja akár a munkanapot is 🙂

Térjünk vissza a csokoládéfajtákhoz! Mi is a nagy különbség? Az étcsokoládé cukor, kakaóvaj, kakaóoldat és esetleg a vanília keveréke. A tejcsokoládé esetében ehhez még hozzátesznek tejet vagy tejport. Ahhoz, hogy egy csokoládé kiérdemelje a „fekete/ét” minősítést, legalább 43%-nyi kakaóból kell készülnie. Minél nagyobb ez az arány, a csokoládé annál „keserűbb”. A fehér „csokoládéból” viszont pont a kakaó hiányzik, vagyis a szabvány szerint nem is nevezhető csokoládénak. A hivatalos előírás szerint legalább 20% kakaóvajat és legalább 14% tej szárazanyagot tartalmaz, amely lehet részben vagy teljesen dehidratált teljes tej, félig vagy teljesen fölözött tej, tejszín, vagy részben, vagy teljesen dehidratált tejszín, vaj vagy tejzsír, és amelyben a tejzsír legalább 3,5%. Ez persze némileg növeli a fehércsokoládé kalciumtartalmát is, de azért tudjuk jól, hogy nem a csontjaink egészsége miatt ennénk csokit…

Ha már csokoládé, én az étcsokoládéra teszem le a voksomat, ebben a legjobb a kedvező anyagok aránya és még egyszer: idővel a keserűbb íze, keményebb állaga is megszokható, megszerethető, sőt. Ehhez azért elsőnek ne a 90%-ossal kezdjük inkább!

Köszönöm, hogy elolvastad! 
Oszd meg másokkal is, ha tetszett!

A Tudástárban témák, kategóriák, kulcsszavak és egyebek szerint szűrhető módon böngészhetsz az eddig megjelent cikkeim között, ahol a csokoládé témájú írásaimat is egybegyűjtöttem (kattints a kiemelt szóra!).

Ha tetszik az írói stílusom, és éppen szerzőt keres, vagy a témában szerveznél előadást vagy workshopot, keress meg!

Kövess a facebookon és/vagy az instagramon is!  

schmidt judit dietetikus rolam 1

Alias:

schmidt judit dietetikus logo 2
Schmidt Judit vagyok, dietetikus. Ez a munkám és az életem is. Hivatásomnak tekintem, hogy a száraz, tudományos tényeket minél közérthetőbben és olvasmányosabb formában adjam tovább. Fontosnak tartom a hitelességet, kreativitást, precizitást szakmailag, és magánemberként is.

Szerinted másnak is hasznos lehet? Küldd el az ismerőseidnek is!

Facebook
Email
LinkedIn
Pinterest

Tetszik az írói stílusom? Szeretnéd, ha Neked is segítenék cikkírásban? Vedd fel velem a kapcsolatot, és beszéljük át, hogyan tudnánk együttműködni!